Retriever, elhoz� ebek. Az angolok teny�sztett�k ki �ket, hogy a pointer vagy a szetterek �ltal meg�llt vadat a l�v�s ut�n megkeress�k, �s a gazd�jukhoz vigy�k. Csak a l�v�s elhangz�sa ut�n k�ldik keresni. Kiv�l� orruk van, s �gy a legritk�bb esetben vallanak kudarcot. Rendk�v�l kitart�ak, lehetetlen feladatot nem ismernek. Nemegyszer �r�kig �szk�lnak a jeges v�zben, hogy �sszeszedj�k a vad�sz �ltal lel�tt vadkacs�kat. Term�szett�l fogva engedelmesek �s igen tanul�konyak. T�rsnak, bar�tnak is nagyszer�ek. A k�t fajta tulajdons�gai szinte teljesen azonosak. Magyarorsz�gon sajnos szinte alig ismerik �ket, egy-k�t Labrador retriever ha el�fordul. �rdemes volna pedig meghonos�tani ezeket a kiv�l�, a mai vad�szati m�dokhoz ugyancsak alkalmas vad�szkutyafajt�kat. A Scotland Yard k�b�t�szer-kutat�sra is felhaszn�lja �ket.

Golden retriever. A GOLDEN RETRIEVER-t v�zi sp�niel, �r szetter, fekete retriever �s v�reb keresztez�s�b�l teny�sztett�k ki. Vad�szk�pess�geit els�sorban v�zi vad�szatra haszn�lj�k, aki a lel�tt vadat kiszimatolja �s a gazd�j�nak "puhasz�jjal" �tadja. (Ak�r toj�st is tud a sz�j�ban vinni, an�lk�l, hogy �sszet�rn�). V�ztasz�t� aljsz�rrel rendelkezik, ez�rt m�g a jeges v�zben is sz�vesen �szik �s nem utols� sorban sz�rad�s ut�n teljesen kitisztul.

Egy igazi retriever sohasem agressz�v. Lehengerl� term�szet�vel mindenkit levesz a l�b�r�l. Megd�bbent� a felfog� k�pess�ge, hamar �s sz�vesen tanul. Lak�sban �s kertben egyar�nt tarthat�, de elengedhetetlen sz�m�ra a gazda k�zels�ge. Eleg�ns, harmonikus megjelen�s�, k�zepesen nagy kutya. A k�t legnagyobb b�szkes�ge: a bar�ts�gos arckifejez�se �s a gy�ny�r� bund�ja, ami a vil�gos kr�m (laikusoknak: feh�r) sz�nt�l a s�t�t aranyig terjedhet.

Uszk�r. Franci�k teny�sztett�k ki, b�r meglehet, hogy nek�nk is van n�mi k�z�nk hozz�, hiszen a XVII-XVIII. sz�zadbeli n�met forr�sok "magyar v�zikutyak�nt" eml�tik a "pudelt". Az egyik leg�rtelmesebb, igen �gyes, nagy munkakedv�, kedves, tanul�kony �s szolg�latk�sz fajta. R�gen f�leg v�zi vad�szatokon haszn�lt�k, ma, ha dolgozik, t�bbnyire a cirkuszi kutyasz�mok szt�rja. Vil�g-szerte elterjedt, kedvtel�sb�l tartj�k. Sz�r�t a jellegzetes pudli form�ra ny�rj�k. Feh�r, fekete vagy barna sz�nben teny�sztik, de van ez�stuszk�r is. A foltoss�g k�llemi hiba. Nagys�ga szerint n�gy v�ltozat�t: nagy, k�z�p, kis �s t�rpe uszk�rt tartanak nyilv�n.

Nagy uszk�r. Marmagass�ga 45-60 cm, j�l idom�that�, szolg�latk�sz, szinte mindent megtanul, ami csak megk�v�nhat� egy kuty�t�l.

T�rpe uszk�r. A nagyobb v�ltozatok mind�ssze 25-28 cm magas, t�lteny�sztett torz�ja. Pl�ssfigur�kra eml�keztet� form�ja, csillog� gombszeme n�pszer�v� teszi, de k�nyes, az id�j�r�s v�ltoz�saira igen �rz�keny, kimondottan luxus�llat.

P�sztorkuty�k. A kutya egyik legfontosabb munkater�lete az �llatok �rz�se �s terel�se.

Kuvasz. Neve t�rk eredet� sz�. �si ny�j�rz� kutya, mint a komondor. A rideg p�sztorkod�s megsz�nt�vel a tany�k �s vid�ki k�ri�k �rz�kuty�ja lett, s est�nk�nt, ha eleresztett�k �ket a l�ncr�l, �letvesz�lyes volt mag�nyosan cs�mborogni az alf�ldi tany�k k�zt. Hajdan vad�szkutyak�nt medve-, b�l�ny- �s �stulokvad�szatn�l is alkalmazt�k. Szinte bizonyos, hogy c�lszer� teny�szkiv�laszt�ssal a ragyog� k�pess�g� n�met juh�szebekkel egyen-�rt�k� szolg�lati fajt�t lehetne el��ll�tani bel�le. Megvan hozz� minden adotts�ga. 

H�feh�r - hajdan ordas v�ltozatban is el�fordul� -, hull�mos sz�r�, 70 cm magas. J� szimat�, tanul�kony �llat. A legszebb magyar p�sztorkutyaf�le. Ma gazdas�gok �rz�s�re haszn�lj�k.

N�met juh�szkutya. K�zismert fajta. K�lleme ellen�re sincs t�bb k�ze a farkashoz, mint b�rmelyik m�s, hozz� hasonl� nagy test� p�sztorkuty�nak. Egyenesen rend�rs�gi szolg�latra kiteny�sztett nagyszer� fajta. Igen intelligens �s sokoldal�. Sajnos szenved�lyes vad�sz is, hangtalanul, teljesen farkas m�dra hajtja a vadat. Iszonyatos d�l�st v�gez k�z�tt�k, ha a hat�rba szabadul. �ppen k�r-t�telei miatt mind a tiszta v�r�, mind a korcs n�metjuh�szebeknek igen magas az ad�juk. A maga hely�n a b�n�ld�z�sben �s vagyon-�rz�sben viszont p�tolhatatlan, �gy tart�s�t csak azoknak aj�nljuk, akiknek hivat�suk folyt�n sz�ks�g�k van r�, vagy akik rendszeres kik�pz�ssel �s gyakorlatoztat�ssal k�pesek levezetni ennek a hallatlanul akt�v fajt�nak a munkaig�ny�t. Ellenkez� esetben el�bb-ut�bb elsz�kd�sik hazulr�l, s egy j�l c�lzott l�v�s vet v�get az �let�nek. Err�l azonban nem a kutya tehet, hanem felel�tlen gazd�ja.

Kop�k. A legr�gibb t�pus� vad�szkuty�k. M�r 6000 �ve is ismert�k �ket. Az egyiptomi domborm�vek kutya�br�zol�sa legal�bbis ezt bizony�tja. Az eur�pai kop�k �se val�sz�n�leg a legend�s h�r� kelta kop�, a segusier volt. Bel�le - haszn�latuk alapj�n - k�t t�pus fejl�d�tt ki: a falkakop�, melyet az �n. parforce (lovas �ld�z�s) vad�szat sor�n haszn�ltak, �s a gyalogkop�, melyet sz�l�ban vagy p�ros�val "tettek nyomra", s �gy hajtott vadat a gazd�ja fel�. A falkakop�k f�leg Angli�ban �s Franciaorsz�gban - ahol mesters�ges "vonszal�k" ut�n futtatva ma is haszn�lj�k �ket -, m�g a gyalog- vagy hajt�kop�k maradv�nyai a k�z�p- �s kelet-eur�pai hegy-vid�keken tal�lhat�k meg manaps�g.

Dalmata. A tipikus dalmata vid�m �s bar�ts�gos term�szet�. (Nevetni tud, ilyenkor felh�zza az �ny�t �s az �sszes foga l�that�.) Nevel�se sor�n a k�vetkezetess�get megk�v�nja. �szt�n�sen is kiv�l� �rz�-v�d� fajta, �rdemes tan�tani. Szenved�lyes madar�sz ami a f�c�nt �s fogolyt illeti. Kiv�l� szimata adott, a vad �ll�s�ra �s behoz�s�ra azonban komolyan tan�tani kell. Nyomoz� munk�ra is foghat�, ha mester�re tal�l. E hajlamok �sszet�tele egyedenk�nt v�ltoz�: munk�ra fog�s el�tt �rdemes kiismerni. Nagyfok� a mozg�sig�nye, mivel a m�ltban kocsik�s�r� kutya volt. Ma is hallatlanul kitart�, j� fut�k. Mozg�sig�ny�t agility-vel is �rdemes levezetni.

Sz�ne feh�r alapon fekete vagy barna p�tty�s. k�k szem� p�ld�nyok nem teny�szthet�k tov�bb, ki�ll�t�son kiz�rj�k �ket. Sajnos sok dalmata sz�letik s�keten, amit nehezen lehet felismerni. Lak�sban �s kertben is tarthat�.