H�rcs�g�k

• Ismertet�k

A H�rcs�g�k az eg�ralkat� r�gcs�l�k alrend (Myo morpha ) bel�l az eg�rf�l�k (Muridae) egyik alcsal�dj�t k�pezik, �s elterjed�si ter�let�k Eur�p�t�l a K�zel-Keleten �t eg�szen Oroszorsz�gig �s K�n�ig tart. Az alcsal�d legnagyobb termet� tagja a n�lunk is honos k�z�ns�ges h�rcs�g (Cricetus cricetus), amelynek hossza meghaladhatja a 28 cm-t, s�lya pedig el�rheti a 0,9 kg-ot. A m�sik v�glet, a t�rpeh�rcs�g�k (Phodopus �s Cricetu lus nemek), melyeknek sz�mos faja nem nagyobb 6,5 cm-n�l �s 50 g-n�l.
A h�rcs�g�k n�met �s angol nev�ket is a „hamstern” sz�b�l kapt�k, ami azt jelenti, „�sszehordani”, �s j�l t�kr�zi ezen �llatok k�z�s jellegzetess�g�t: pofazacsk�ikba gy�jtik a felsz�nen ta l�lt t�pl�l�kot, majd f�ld alatti �regeikben rakt�rozz�k azt. A h�rcs�g�k term�szet�kn�l fogva f�l�nkek, a nap nagy r�sz�t j�rataikba h�z�dva t�ltik, �s csak s�t�ted�skor indulnak �lelemszerz� k�r�tjukra. Ez az �letritmus jellemz� a h�zias�tott egyedekre is, amelyek a nappalt szuny�k�l�ssal, az �jszak�t pedig r�gcs�l�ssal �s m�s akt�v tev�kenys�gekkel t�ltik. Ez a szok�suk alapozta meg rossz h�rnev�ket is: ha ugyanis napk�zben zavarj�k, fel�bresztik �ket, hajlamosak beleharapni a betolakod� ujjaiba.
�les fogaikkal �t tudj�k r�gni a csonth�jas term�sek burk�t, �s k�nnyed�n elropogtatj�k a di�t �s m�s kem�ny magvakat is. T�pl�lkoz�sukban fontos szerepet j�tszanak mells� l�baik, melyekkel k�pesek a t�pl�l�kdarabk�kat meg fogni. L�bacsk�ik seg�ts�g�kre vannak tiszt�lkod�s k�zben is, gyakran l�thatjuk kedvenceinket nagy igyekezettel mosakodni.
M�s �jszakai �letm�d� r�gcs�l�khoz hasonl�an a h�rcs�g�k is ink�bb hall�sukra �s szagl�sukra, mintsem l�t�sukra hagyatkoznak. Hossz� bajuszsz�laik seg�ts�g�vel �llap�tj�k meg, hogy kereszt�lf�rnek-e az el�tt�k l�v� ny�l�son, hiszen leggyakrabban a f�ld al� b�j�st v�lasztj�k, csak ritk�n menek�lnek a felsz�nen. Mivel nincsen farkuk, el�g �gyetlen�l m�sznak �s egyen s�lyoznak.